A távmunka átdolgozta az eredménykultúra kártyáit, mert minden szervezetet megkérdőjeleztek. A távmunka során a munkavállaló már nem tehet úgy, mintha túlterhelt volna, vagy 100%-ban egy feladatra koncentrálna. A távmunka kikényszeríti az eredményt, mivel az kézzelfogható. A távmunka két szempontra helyezi a hangsúlyt: az erőfeszítést és az időt, amelyet anélkül, hogy bármelyiket elkerülné. A vállalat mindennapi irányítása részeként a jelenlegi gyakorlat az, hogy mindent megtesznek a lehető legpozitívabb eredmények elérése érdekében. Nyereség, árrés, jövedelmezőség, ezeknek a mutatóknak nulla felett kell lenniük ahhoz, hogy egy vállalat hosszú távon fenntartható legyen. Ennek a sok éve széles körben alkalmazott módszernek azonban van egy nagy problémája: azáltal, hogy túlságosan akarjuk népszerűsíteni a vállalaton belüli eredménykultúrát, egyre ritkább minden innovatív, kreatív és új kezdeményezés. Milyen okok miatt lassítja le a munkavállalók kreativitását az eredménykultúra, amely ma mindenütt jelen van a vállalatoknál világszerte?
A klasszikus módszerek állandósítása, nem pedig új felhasználások felfedezése
Nyilvánvaló, hogy annak a cégnek, amely mindent megtesz, hogy megfeleljen részvényesei elvárásainak, hogy minél nyereségesebb és minél nyereségesebb legyen, úgy tűnik, nem érdeke a kreatív kezdeményezések előmozdítása. Ez egy nagy buktató az üzleti világban, ami azt mutatja, hogy a profit és a jövedelmezőség keresése mindenekelőtt a hagyományos módszerek állandósításával történik, nem pedig új felhasználások és új módszerek felfedezésével.
Verseny az eredményekért, amely akadályozza a munkahelyi jólétet
Még ennél is rosszabb: ez az eredményverseny káros következményekkel járhat a munkavállalók mentális és testi egészségére nézve. Csak nézze meg az egyik „Cash Investigation” dokumentumfilmet a France 2-ről, amely a vállalati világra és a részvénytulajdonra összpontosít. A felmérés kimutatta, hogy a Pages Jaunesnél az alkalmazottakra nehezedő nyomás mindenütt jelen van az eredményekért folyó állandó és túlzott verseny miatt. Ez a mindenáron megtérülő jövedelmezőség tehát káros következményekkel jár a munkavállalókra nézve (stressz, nyomás, stb.). Nehéz kilépni abból a modellből, amelyet ma sok vállalat alkalmaz, ebből a modellből, amely a tartós nyereségességre törekszik.
Nem minden szakember törekszik minden áron eredményre
Fontos azonban a kezdeti állítás minősítése. Nem minden vállalat kizárólagosan a mindenáron számadatok és eredmények kultúrájában él. A Forrester cég 2014-ben végzett tanulmánya szerint a megkérdezett vállalatok több mint 58%-a az alkalmazottak kreativitását részesíti előnyben, nem pedig az abszolút profitszerzést. A tanulmány megdöbbentő ténye pedig valóban az, hogy ugyanezek a megkérdőjelezett cégek, amelyek a kreativitást preferálják a jövedelmezőség helyett, a tavalyinál nagyobb forgalmat értek el. A kreativitástól megtagadó cégek mindössze 20%-ának nőtt a forgalma a két év között.
A kreativitás ezért továbbra is a vállalatok fejlődésének eszköze marad, kivéve, hogy elengedhetetlen annak fokozása azáltal, hogy ne keltsd az alkalmazottakkal azt a benyomást, hogy mindig mindent Ön irányít. Egy olyan cég, mint a 466 alkalmazottat foglalkoztató Poult kekszgyár, nagyon hamar megértette az alkalmazottak kreativitása által kínált lehetőségeket. Azáltal, hogy a cég tevékenységét az alkalmazottak, vezetők és alkalmazottak ötleteit felhasználva fejleszti az ötlet-inkubátort, a vállalat a siker útján halad.
