Több mint nyolc hónapnyi távmunkához való alkalmazkodás után az alkalmazottak országszerte otthoni irodájukban helyezkedtek el. Amikor a dolgozók személyes visszahozásáról van szó, néhány nagyvállalat, például a Netflix, azt állítja, hogy addig nem térnek vissza az irodába, amíg nincs védőoltás. Ahogy az „új normális” lassan „normálissá” válik, a HR-szakemberek azon dolgoznak, hogy zökkenőmentes távoli munkavégzési élményt teremtsenek az alkalmazottak számára – és az út során szembe kell nézniük néhány jelentős buktatóval.
A MindEdge Learning oktatástechnológiai cég és a HR Certification Institute (HRCI) közös országos felmérése, a „HR and the Age of Workplace Uncertainty” szerint a HR-szakemberek 84 százaléka dolgozik valamilyen minőségben távolról a COVID-19 megjelenése óta. . A 757 HR-szakember körében végzett felmérésből az is kiderült, hogy a legtöbb vállalkozás fenntartotta a fizetési és juttatási szinteket a járvány alatt: a válaszadók 81 százaléka szerint cégük nem csökkentette az alkalmazottak alapbérét, 89 százalékuk pedig azt, hogy cégük nem csökkentette vagy szüntette meg a munkavállalói juttatásokat.
Annak ellenére, hogy a fizetések és juttatások többnyire stabilak, a HR-szakemberek továbbra is számos kihívással néznek szembe a távoli munkaerő irányítása során. A világjárvány idején a legfontosabb HR-akadályok közé tartozik:
A stressz és a kiégés növekszik
Egy alkalmazott boldogságának mérése a képernyőn keresztül nem egyszerű feladat, és a MindEdge/HRCI felmérés eredményei megerősítik azt, amit sok HR-szakember intuitív módon érzett: a stressz és a kiégés egyre növekszik. Valójában a válaszadók 75 százaléka arról számolt be, hogy a pandémia okozta stressz miatt nőtt alkalmazottai kiégése.
A távmunka még COVID-19-szorongás nélkül is megerőltető. A képernyő előtt eltöltött hosszú órák, a személyes interakció hiánya és a korlátozott környezetváltás érzelmileg kimerítheti. A válaszadók több mint harmada (39 százaléka) kifejezetten a stressz leküzdésére tervezett munkahelyi juttatásokat vezetett be, hogy segítse a dolgozókat mentális egészségük kezelésében. További 14 százalékuk azt állítja, hogy a jövőben stresszcsökkentő juttatásokat tervez bevezetni.
A HR-szakemberek azon is dolgoztak, hogy fenntartsák a megszokott vállalati kultúrát, ami kreativitást és a távoli munka/magánélet egyensúlyának mélyreható megértését igényli. A legtöbb válaszadó sikeresen megőrizte a pozitív munkahelyi kultúrát: 42 százalékuk arról számolt be, hogy a vállalati kultúra a világjárvány előtti változatlan maradt, és meglepően 23 százalékuk szerint a vállalati kultúra erősödött.
A felvétel, az interjúk és a beiskolázás virtuálissá vált
A múlt hónapban az országos munkanélküliségi ráta 6,9 százalékra csökkent, egy ponttal alacsonyabb a szeptemberi 7,9 százalékos rátához képest. Ez a szám, bár a pandémia előtti arányokhoz képest magas, lényegesen alacsonyabb, mint a COVID-19 válság áprilisi csúcspontján. A felmérés eredményei ezt a fellendülést tükrözik: a válaszadók 88 százaléka azt mondta, hogy vállalata továbbra is alkalmaz munkaerőt, bár 43 százalékuk lassabb vagy alacsonyabb arányú felvételről számol be.
A válaszadók 68 százaléka azt mondja, hogy a járvány kezdete óta távolról toboroz, alkalmaz és interjúztat. A jelöltekkel gyakorlatilag interjút készítők (az összes válaszadó 71 százaléka) közel fele (46 százalék) találta a távoli interjúkat ugyanolyan produktívnak, mint a személyes interjúkat, 14 százalékuk pedig eredményesebbnek találta azokat. Csak 25 százalék mondja azt, hogy a távoli interjúk kevésbé produktívak.
A HR-szakemberek azonban jelentős fenntartásaikat fejezik ki más távoli HR-funkciókkal kapcsolatban, ideértve a toborzást és a felvételt is. 35 százalékuk szerint a távoli toborzás nehezebb, mint a személyes toborzás, és csak 18 százalékuk találja könnyebbnek a folyamatot. Hasonlóképpen, a válaszadók 38 százaléka nehezebbnek minősíti a távoli bejelentkezést, mint a személyes felvételt, míg csupán 9 százalékuk mondja azt, hogy könnyebb.
Azok közül, akik szerint a távoli beépítés nehezebb, a többség (52 százalék) szerint a fő probléma a kapcsolatépítési lehetőségek hiánya. 20 százalékuk kulcskérdésként említi azokat a nehézségeket, amelyekkel az új munkavállalók szembesülnek a vállalati kultúra megértésében, további 20 százalékuk pedig a technológiai problémákat okolja.
A legtöbb vállalat nem tanítja alkalmazottait a távmunkára
Míg amerikaiak milliói dolgoznak otthonról – néhányan most először –, a távmunka-orientált képzés továbbra is korlátozott. Kétségtelen, hogy a távoli munkakörnyezetben való navigálás sok dolgozó számára óriási kihívást jelentett, a legtöbb HR-szakember azonban azt állítja, hogy vállalataik nem kínálnak olyan képzést, amely segítené az alkalmazottakat a távmunkához való sikeres alkalmazkodásban.
A felmérésben résztvevők 57 százaléka azt állítja, hogy vállalata nem biztosít képzést a távmunkáról. Csupán 33 százalékuk kínál ilyen képzést minden alkalmazottnak; további 12 százalék csak vezetői szintű és magasabb szintű képzést biztosít.
Összességében ezek az eredmények azt mutatják, hogy a HR-szakemberek – miközben jelentős kihívásokkal néznek szembe – sikeresen megbirkóztak az új normával. Hány ilyen új HR-technika és -folyamat fog átvinni a világjárvány utáni gazdaságba? Egyelőre ez nyitott kérdés marad.
